- Orbán Viktor beszéde a kormány fennállásának 100. napján
(16 órája) - Száz nap, amely megváltoztatta Magyarországot
(20 órája) - Megújuló, modern Posta a cél
(25 órája) - A Fidesz elhatárolódik az esettől
(43 órája) - Új városrészközpont épült Bel-Budán
(49 órája) - Megvédjük a polgári középosztályt.
(49 órája) - Vidékfejlesztési Minisztérium
(94 órája) - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
(94 órája) - Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
(94 órája) - Több mint 1,4 millió ajánlószelvényt gyűjtött a Fidesz
(115 órája)
(az első oldal folytatása)
A választás eredményének megállapítása
Első választási forduló
Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott.

A területi választókerületekben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint a fele szavazott az első választási fordulón. A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi listára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több, mint öt százalékát nem érték el.
Második választási forduló
Ha az egyéni választókerületben az első választási fordulón nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele, akkor a második választási fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak; képviselő pedig az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több, mint egynegyede szavazott. Ha az első választási fordulóban a választókerület polgárainak több, mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több, mint felét, a második választási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatok legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több, mint az egynegyede szavazott.
Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert azon a választópolgárok több, mint fele nem vett részt, a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatóak, amelyek az első fordulóban indultak. A pártlisták jelöltjei a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több, mint az egynegyede szavazott. Ha a területi választókerületben a második választási forduló érvénytelen volt, mert a választópolgárok több mint egynegyede sem szavazott, akkor az első választási fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatnak kell tekinteni, és a betöltetlen területi választókerületi mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra. A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi listára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint, öt százalékát nem érték el. Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a listán feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz. Ezek alapján töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazat, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; a területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok,amelyek a mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot meghaladták.
Tisztelettel:
Vantara Gyula
országgyűlési képviselőjelölt













feliratkozás az RSS-csatornára




